A gipszkarton praktikus anyag, mely belsőépítészeti és egyéb esztétikai igények kielégítésére egyaránt tökéletesen alkalmas. Használhatjuk utólag szerelt válaszfalak, álmennyezetek, előtétfalak, tetőtér beépítések burkolóanyagaként, illetve szárazvakolatként is alkalmazhatjuk.
Mielőtt azonban nekilátnánk a munkának, fontos tudni, hogy a gipszkarton többféle kivitelben is elérhető, és ma már speciális célokra, különböző környezetekben használható változatokat is gyártanak.
De egész pontosan mi a különbség a normál, az impregnált és a tűzgátló gipszkarton közt? Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttük a lényeges tudnivalókat, és megmutatjuk, melyik gipszkarton-fajta milyen célokra használható!
Gipszkarton típusok
Normál gipszkarton
A normál gipszkarton építőelemeket válaszfalak, álmennyezetek, előtétfalak, tetőtér beépítések burkolóanyagaként, illetve szárazvakolatként használható. Könnyedén felismerhető arról, hogy egyik oldalát sima, törtfehér színű, a másikat érdesebb, szürkés papír fedi.
Habár a normál gipszkarton rengeteg célra alkalmas lehet,használata során figyelnünk kell azonban arra, hogy kizárólag száraz, nedves helyeken alkalmazzuk.
Ez a fajta gipszkarton olyan helyiségekben használható, ahol relatív páratartalom maximum 70 százalék lehet. Ezek általánosan nem vizes helyiségek, de lehetnek akár kisforgalmú WC-k, főzésre nem alkalmas teakonyhák is.
Impregnált gipszkarton
Az impregnált gipszkarton lapok legnagyobb előnye a normál gipszkartonnal szemben, hogy nedves helyiségekben is használhatjuk térleválasztásra. Az impregnált lapokban ugyanis vízfelvételt gátló adalékanyagok találhatók, melyeknek köszönhetően az impregnált lapok vízfelvétele jelentősen kisebb a normál gipszkarton építőlemezekénél.
Szerelt válaszfalak, álmennyezetek, előtétfalak, tetőtér beépítések burkolóanyagaként, illetve szárazvakolatként alkalmazható nedvességtől védetten, olyan helyiségekben, ahol a relatív páratartalom csak időszakosan haladja meg a maximum 75 százalékot.
A helyiség páratartalmának visszarendeződése után az impregnált gipszkarton-lap száradása anélkül történik, hogy a felület vagy maga az anyag károsodna. Ezt a megoldást éppen ezért alkalmazhatjuk nagyobb forgalmú közösségi WC-kben, kulturális intézmények és kereskedelmi épületek mosdóiban, vagy lakások, hotelek, irodák kis páraterhelésű vizesblokkjaiban is.
Ettől függetlenül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az anyag időtállósága függ annak szárazságától is, éppen ezért minél nagyobb páratartalmú helyiségben használjuk, érdemes annál gyakrabban szellőztetni.
Tűzgátló gipszkarton (normál és impregnált változat)
A tűzálló gipszkarton tűzvédelmi előírásoknak megfelelő anyag, melyet tűzvédelmi burkolatok készítéséhez, tűzvédelmi aknafal készítéséhez vagy a tetőtér tűzvédelmi előírásainak megfelelően történő beépítéséhez is használhatunk.
A normál tűzgátló gipszkarton az egyszerű gipszkartonhoz hasonlóan csak olyan, száraz helyiségekben használható, melyekben a relatív páratartalom nem haladja meg a 70 százalékot.
Ellentétben az impregnált változattal, melyet magasabb, 75 százalékos relatív páratartalmú helyiségekben is alkalmazhatunk. Ez utóbbi ugyanis növelt tűzállóságot biztosító száladalékot és vízfelvételt csökkentő adalékanyagot egyaránt tartalmaz.
Milyen fajta gipszkarton elemeket válasszunk a munkához?
Összességében jól látható tehát, hogy kizárólag céljainktól függ az, a munkához melyik gipszkarton fajtát választjuk. Abban az esetben, ha a helyiség nem tűzveszélyes és a páratartalma is alacsony, elég normál gipszkarton építőelemeket vásárolnunk. Magasabb páratartalmú vagy nedves helyiségekben impregnált gipszkartonnal kell, hogy dolgozzunk.
Azokon a helyeken pedig, ahol fennáll a tűzveszély lehetősége és fontos, hogy az épület a tűzvédelmi előírásoknak is megfeleljen, kizárólag tűzgátló gipszkartont használhatunk a kivitelezéshez.